2011. december 15., csütörtök

Jonathan Safran Foer: Rém hangosan és irtó közel

 Nehéz helyzetben vagyok most. Ajánlót nem tudok írni, mert nem igazán nyerte el a tetszésemet, viszont kritikára sem vagyok képes, mert valahol mégis érzem, hogy ez egy jó könyv, és akár még szerethető is, ha az ember megfelelő időben olvassa (talán nem a zsinórban 4 napos stresszes z.h.-k között kéne olvasni...). Nagy elvárásokkal indultam neki a könyvnek, hiszen - annak ellenére, hogy jobb lett volna, ha nem történnek olyan események, amik miatt ilyen írások megszülethetnek- érdekelt a téma, valamint a könyv cselekménye és a sok pozitív komment is sok jót ígért. Sajnos csalódnom kellett. A könyvhöz egyébként úgy jutottam hozzá, hogy szülinapomra kaptam egy 5000 Ft-os vásárlási utalványt. Kicsit megbántam, hogy ezt vettem meg rajta.

A történet egy ideig tetszett. Megismertem a 9 éves Oscart, akit nagy trauma ért: a 2011. szeptember 11.-ei terrortámadások alkalmával elveszti az édesapját, aki után maradt néhány rejtvény, melyet ő adott fel és egy telefonüzenet. Mindnyájunk számára nehéz a gyász, de egy gyereknek különösen. Hogy ezt némiképp enyhítse, Oscar nyomozásba kezd a rejtvények által. A nyomozás alatt sok mindenkivel találkozik, olvashatunk pár elgondolkodtató történetet és egy másik szálon a nagyszülei életébe is betekintést nyerhetünk.

Mindez nem hangzik rosszul, sőt... Nem is tudom igazán meghatározni, mivel lehetett a bajom, de a könyv olvasása közben sokszor el-elkalandoztak a gondolataim, 25-ször felálltam valami mást csinálni stb. Lehetséges, hogy a szokatlan stílus, illetve írásmód váltotta ki ezt belőlem, vagy a már fent említett stresszes hangulat. Mindenesetre szép történet, és Oscar karakterét is megszerettem.

Feltettem a könyvet a polcomra, és majd egy megfelelőbb időben ismét előveszem, hátha akkor jobb élményt tud nyújtani.

1 megjegyzés:

  1. Ismét rá kellett jönnöm, hogy irtó válogatós vagyok. Maga az alaptörténet így leírás alapján egészen tetszik, de mégse érzem azt, hogy el kéne olvasnom. Talán jobban tetszene, ha nem reális keretek közt játszódna, vagy ha nem ilyen tragikus esemény szőné át, vagy esetleg ha egy kicsit hívogatóbb lenne a borító, nem tudom. Mindenesetre egyelőre nem vett meg magának a könyv.

    VálaszTörlés